Jogi néprajzi és jogi kultúrtörténeti nemzetközi interdiszciplináris konferencia a PTE-en Tárkány Szücs Ernő és Tagányi Károly szellemében
A Szekszárdon 2011-ben alakult Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport immár 11. nemzetközi és interdiszciplináris konferenciáját rendezte meg a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, az ELTE-MTA Jogtörténeti Kutatócsoport, az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottsága, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomnéprajzi Szakosztálya és a Bölcsészettudományi Központ Néprajztudományi Intézet együttműködésével, a Miniszterelnökség és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával.
A 2023. június 1-én Pécsett a PAB Székházban Dr. Szili Katalin, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kurátora, Dr. Lénárd László, a PAB elnöke és Dr. Nagy Janka Teodóra, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnöke által megnyitott konferenciára a hazai jogtörténészek, jogászok, történészek, néprajzosok mellett Mongóliából, Erdélyből és Eszékről is érkeztek előadók.
A konferencián ismét átadásra került a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a PTE KPVK Kutatócsoportja által alapított Tárkány Szücs Ernő-díj. A díj alapítását kezdeményező Dr. Tárkány Szücs Attila édesapja tudományos életpályája előtt is tisztelegve kívánta a tudományos élet és a közönség figyelmét felhívni a magyar jogi néprajz, jogi kultúrtörténet legkiválóbb kutatóira, az új kutatási eredményekre.
A pécsi program része a díjazottak és a plenáris program előadásain túl a Bölcsészettudományi Központ Néprajztudományi Intézetének folyóirata, az Acta Ethnographica Hungarica angol nyelvű jogi néprajzi tematikus számának bemutatása.
A június 2-án Szekszárdon a PTE KPVK épületében folytatódott konferencia rendkívül változatos előadásai a családi és öröklési jogszokások tematikájához kapcsolódnak (pl. a családi kötelék jelképei, a jegyesség, ágytól, asztaltól elválás, bűnbe esett balladahősök, a kiskorú árvákról gondoskodás, az öröklési jog hatása a családszerkezetre, illetve kitekintenek az erdélyi, a mongol és a spanyol jogszokásokra). Ezzel is tisztelegnek a magyar jogszokáskutatás, a magyar jogi néprajz 1919-ben megjelent első tudományos programadó tanulmányának szerzője, Tagányi Károly munkássága előtt.