Posted on: 2021-05-01 Posted by: Pixel Tv Comments: 0
Megosztási lehetőségek:

Amikor az ültetvények téli nyugalmi állapotban vannak gond nélkül képesek elviselni a fagyokat, viszont mikor tavaszodik, és elindulnak az élettani folyamatok egyre érzékenyebbé válnak az ültetvények is a fagyokra. Idén az enyhe tél miatt a mélynyugalmi állapot aránylag rövid volt. Már február utolsó hetében is voltak napok, amikor 20 C fok fölötti hőmérsékletet mértünk. Ez természetesen nem maradt hatás nélkül a gyümölcsfákra sem. Ennek a tavaszinak mondható februári időjárásnak köszönhető, hogy beindította a fák ébredését, innentől kezdve minden fagyos éjszaka és hajnal veszélyes volt. Virágzáskor több hullámban érkezett fagy, pl. március 20. körüli napokon, majd áprilisban a húsvét hetében fellépő fagyok okoztak károkat – tudtuk meg Vendégh Edittől, a NAK Tolna Megyei elnökétől.

Ami az idei tavaszi fagyokra jellemző volt, az a fagyos órák számának a növekedése. Pl. nem csak hajnali órákban volt 0 C fok alatt a hőmérséklet, hanem huzamosan, már az éjszakai óráktól kezdve, és ezt a virágok nehezen tudják elviselni.

A néhány fokos mínuszokat a virágok és kis gyümölcs kezdemények simán túlélik, de a keményebb fagyok ellen védekezni szükséges. A termelők fel is vannak készülve arra, hogy a tavaszi fagy ellen védekezni kell, viszont azt is érdemes tudni, hogy az a védekezés, ami hatékony is, elég drága. Előfordulhat, hogy pár nap alatt akkora költséget jelent, ami az egész évi bevételt felemésztheti. Ilyen technológiák a fagyvédő öntözés, füstölés, légkeverés.

Tolna megyében a kajszi, az őszibarack, cseresznye, alma és körte ültetvényekben keletkeztek fagykárok. A legnagyobb kajszinál, itt 80-90%-os a kár fajtától függően, talán még a tavalyinál is kevesebb lesz a termés a megyében. Ezáltal a termelők helyzete kritikus és válságos, mert sajnos tavaly március végi fagy is elvitte szinte teljes termést, csak a késői virágzású fajták hoztak valamennyi árbevételt.

Idén a kajszi mellett a korai virágzású cseresznye fajták is jelentős kárt szenvedtek. Előzetesen azt prognosztizáltuk, hogy 70-80% közötti a károsodás mértéke. De sajnos ez majdnem ugyanolyan, mintha 100%-os lenne a kár, mert az étkezésre szánt cseresznyét kézi erővel szedik, a kézi munkaerő pedig nagyon drága, így olyan helyzet adódhat, hogy anyagilag nem éri meg a gyümölcstermesztőknek a fán megmaradt termést leszedetni. A későbbi virágzású fajtáknál jobb a helyzet, becslést adni korai lenne, mert a cseresznye termése most köt, de ott azért bizakodóbbak vagyunk.

A tavalyi évhez hasonlóan most ismét azt látjuk, hogy alacsony lesz a gazdálkodók árbevétele. Sajnos ennek az újabb jelentős bevételkiesésnek a pótlására a Kárenyhítési Alap sem jelent tökéletes megoldást,  mert az elmúlt évek sorozatosan előforduló káreseményei miatt statisztikailag nagyon lecsökkent a termésátlag, emiatt a termelők egy szerényebb mértékű kárenyhítési juttatásban részesülhetnek.

Természtesen lehet kötni biztosítást a gyümölcsösökre is, viszont a magas kockázat miatt a biztosítási díj is magas, és az ágazatnak nincs olyan jövedelemtermelő képessége, ami ki tudná termelni a magas biztosítási díjat.

Nagyon hektikussá vált az időjárás, enyhébbek a telek, rövidebb a mélynyugalmi állapot, ennek következtében a virágzás is korábbra tolódik, a vegetációs időszak korai indulása emeli a fagykár kockázatát. Ez egyértelműen a klímaváltozás hatása. A gazdáknak el kell gondolkodni, hogy hosszútávon milyen stratégiát válasszanak, milyen technológiával védekezzenek, milyen fajtákat, milyen ültetvényeket telepítsenek, mert pl. a kajszi nagyon érzékeny a tavaszi fagyokra.

Sajnos több termelőtől hallottam, hogy csökkenteni kívánja az ültetvényei területét, és ez nagyon kedvezötlen tendencia, mivel a megye adottságaihoz képest így is kevés gyümölcsültetvényünk van.

Kajszi 480 ha (320 ha Bonyhádi járás)

Alma 145 ha

Meggy 135 ha (Hőgyész, Mórágy, Bátaszék, Bölcske)

Szilva 70 ha

Cseresznye 65 ha (Dunaföldvár térsége 20 ha, Hőgyész térsége 20 ha)

Őszi barack 55 ha

Körte 8 ha

FONTOS!

kárbejelentést alapesetben a káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül szükséges megtenni.

Ettől a szabálytól viszont el lehet térni, abban az esetben, ha a tavaszi fagykár március 31. után következett be, mert ekkor a 15 napos kárbejelentési határidő az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakra esik (idén április 7.- május 17. közé). Ebben az esetben a kárbejelentés május 17-ig megtehető. A jogszabály a tavaszi fagykár bejelentésére egy véghatáridőt is megállapít, amely május 31.

fotó: pixabay