Juszt Róbert 1989 óta dolgozik a könyvszakmában. A rendszerváltás idején hirtelen tucatszám jelentek meg kicsi, sokszor egykönyves kiadók, nívós könyveket kínálva, és az állami mamutok (például az Állami Könyvterjesztő Vállalat vagy a Téka) nem boldogultak a terjesztéssel. A VilágVándor alapítója is utcai könyvterjesztéssel kezdte. ’90 nyarán barátaival együtt megalapította a Merhavia Kft-t. Félhivatalos engedélyeket szereztek az V. kerületben, egymás után nyitották a kültéri, kerekes asztalokat, s ősszel már 18 helyen árusítottak. Egymás után adták ki a különböző méretű Magyarország és Budapest albumokat, füzeteket, térképeket. Juszt Róbert tizennégy évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a tematikus útikönyvek kiadásával. Felvette a kapcsolatot az olasz TCI kiadóval, és a világhírű Guide Verdi sorozatot magyar nyelvre VilágVándor-nak fordítva, elkezdett kicsi, de jól használható turisztikai zsebkönyveket megjelentetni. 2006-ban létrehozza hazánk első internetes útikönyv áruházát, ami rövid időn belül Magyarország legnagyobb útikönyv/térkép webshopjává vált. 2017-ben készítették el az első „2G-s könyvüket”: a Sienát. Idén márciusban VilágVándor sorozatnak már a 21.kötete jelenik meg (a Cinqe Terre és az olasz nagy tavak). Ezek a könyvek a kor műszaki fejlődésének megfelelően már „3G-sek” lesznek. Nézzük, hogy mit jelentenek ezek a gyakorlatban!

 

– Miben különbözik a VilágVándor sorozat a hagyományos útikönyvekhez képest?

 Juszt Róbert: – Amióta Karl Baedeker megalkotta az új műfajt – a klasszikus útikönyvet –, azóta az ezekben a kiadványokban megadott információk kétfelé választhatók. A turisztikai célú könyvek nagy része azokról a természet vagy emberi alkotta látnivalókról szól, melyek természeti és kulturális örökségünk listái, melyeknek élettartama lehet többszáz vagy akár többezer év is. Az évtizedek során nincs, vagy alig van változás. A másikfajta információ azonban napi jellegű, ezért a hagyományos útikönyvek néhány év alatt elavulnak. Változik a nyitvatartási idő, a belépőjegy ára, a kiállítások témája. Ezeket a lényeges problémákat kiküszöbölendő, a VilágVándor kiadó ahelyett, hogy ilyenfajta információkat adna az olvasónak, QR-kódok segítségével az utazók által keresett kulturális intézmények internetes oldalaira irányítja őket, hiszen a napi információk tekintetében mindig az adott konkrét hely a legilletékesebb. A VilágVándor az első olyan útikönyvsorozat, ahol a felosztás nem politikai alapokon, hanem tisztán földrajzi szempontok szerint történik. Európa egy-egy kisrégióját választjuk a könyvek témájának, tekintet nélkül arra, hogy ezt a régiót milyen politikai határok szabdalják. Nálunk a Rajna felső völgye Baselnél (Svájc) indul, az osztrák Duna Passaunál (Németország) kezdődik és Dévénynél (Szlovákia) végződik. Az olasz nagytavak a svájci Ticino kantonnal lesz teljes. A Mosel völgyének szerves része a luxemburgi part és az olasz Riviéra Nizzánál kezdődik, mert oda repül a Wizzair.

 Milyen új desztinációs témái vannak idén a kiadónak?

 JR: – 2020 tavaszán megjelenő könyvek: a Cinque Terre és a levantei Riviéra, az Olasz nagy tavak, aNémet Duna, a San Marino kötet és az Adriai Riviéra. A magyar olvasók és utazók körében vélhetően nagyon népszerű lesz a Nápolyi-öböl és az Amalfi-part is. Ezek a könyvek hamarosan kaphatók lesznek. A nyári utazások előtt pedig a Nizza és az Olasz Riviéra, Köln és a Rajna alsó völgye, Ravenna és környéke, Burgenland és Bécs környéke és a Bretagne is megjelenik.

 

– Könyvek esetén milyen előnyökkel jár a QR-kódok alkalmazása?

 JR: – Az új típusú útikönyvek a hagyományos papíralapú könyv és az okostelefon párosításai. Az utóbbi tíz év fejlődésének eredménye az az az ötlet, hogy az útikönyvbe szerepeljen egy-egy adott érdekesség, középület URL-címe. Ez pontosabbá teszi a könyvet, mert a legfontosabb információk napra késszé váltak. A turistát érdeklő két legfontosabb dolog: a nyitvatartási időpontok és a belépők ára. E kettő ismeretében már meg lehet tervezni a túrát, a napi programot. Ezek a címek esetenként meglehetősen hosszúra nyúlnak, időnként meghaladják a 40-50 karaktert is. Nem sokan vállalják azt, hogy ezt a hosszú címet bepötyögik, mert ilyenkor nagy a karakterhiba kockázata, és előfordulhat, hogy elölről kell kezdeni az egészet. Ezt a problémát oldja meg a QR-kód. Egy QR-olvasó alkalmazás ingyenes letöltésével már csak egy-két kattintásra van szükség a cél eléréséhez.Az olvasót először az információs oldalra irányítjuk, innen tudja elkezdeni a böngészést.

Ezek az oldalak nem magyar nyelvűek, de – hála a Google Fordító radikálisan gyors fejlődésének – ma már bátran ajánlhatom felhasználásukat, akár görög nyelven is.

 

– Mivel jár könyvek esetében a további technikai fejlődés?

JR: – „2G-s könyveinkkel” megteremtettük a legfrissebb információhoz-jutás lehetőségét. Az ezt lehetővé tevő QR-kódok azonban ezen túl is kínálnak lehetőségeket. A „3G-s könyvekben” újabb QR-kódcsoportot helyezünk el, melyekre kattintva a kiválasztott település, turisztikai látványosság néhány perces videójára irányítjuk a felhasználót. Így azonnal alkalom nyílik arra, hogy a néhány mondatban leírt dolgokat a maguk valójában ismerjük meg. Nem kell elképzelni azt, hogy a kis hegyi falu templomkertjéből látható káprázatos panoráma mit jelent. Nézzük meg, és utána döntsünk, hogy érdemes-e odamenni.

Amióta Baedekerék kitalálták az új műfajt, az útikönyvet, azóta az ezekben megadott információk kétfelé választhatók. A könyv nagy része azokról a természet vagy emberi alkotta látnivalókról szól, melyek természeti és kulturális örökségünk listái, melyeknek élettartama lehet több száz vagy akár több ezer év is. Az évtizedek során nincs, vagy alig van változás. A másik fajta információ azonban napi jellegű, ezért a hagyományos útikönyvek néhány év alatt elavulnak. Változik a nyitvatartási idő, a belépőjegy ára, a kiállítások témája. Ezt kiküszöbölendő, mi ahelyett, hogy ilyenfajta információkat adnánk az olvasónak, egy QR-kód segítségével az intézmény internetes oldalára irányítjuk őket, hiszen a napi információk tekintetében mindig ők a legilletékesebbek. Ezért nevezzük „másodikgenerációsnak” (2G) ezt az útikönyvet, ami a hagyományos könyv és az okostelefon párosítása. Ezután a QR-kódok felhasználási körét kiterjesztve eljutottunk a következő forradalmi változáshoz (3G), ahol beszúrt videókkal illusztráljuk a szöveget. Ezek a korszerű fejlődés új útjai.