Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház fővédőszentjének tiszteletére tartott főünnepe. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette és Budára hozatta a Szent Jobbot.

A rendszerváltás után 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

Az augusztus 20-ai ünnep része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret megszentelik, darabjait szétosztják.

A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.